2010. április

Megemlékezés

---

A CKÖ megjegyzése

Csupán az a Városi Önkormányzat gesztusával a probléma, hogy egy napot késtek.

Borsi Gy.

---

Im memoriam Kóka Jenő

 

Kóka Jenő szerette a focit, különösen Ronaldinhót, szerette a rántott csirkeszárnyat, a biciklizést, de legfőképpen a feleségét, az unokáit és a munkáját. Nem szerette, ha megromlik az étel, és ha betegség miatt nem mehet dolgozni. 2009. április 22-én lőtték át a szívét egyetlen golyóval, amikor dolgozni indult.

 

Gyerekként két fiú és egy lánytestvérével, szüleivel Tiszavasváriban lakott.

Mielőtt dolgozni kezdett, az apjának segített a földeken, tehénnel és lovakkal foglalkoztak.

 

Fiatalkorában a Tiszavasvári csapatában focizott, alacsony létére hátvéd volt és középpályás, és haláláig falta a sportközvetítéseket. Imádta a meccseket, csak a híradót, meg a sportot nézte, a foci és bokszmeccseket válogatás nélkül szerette. A Ronaldinhóékért különösen odavolt, mindig mondta előre, hogy ki fog kikapni, jól ismerte a csapatokat.

 

Jenő 16 sem volt, amikor az Alkaloidánál dolgozni kezdett, 1980-ban került össze a feleségével, akivel 1983-ig a saját szüleinél lakott, azután költöztek Tiszalökre. 1995-ben építették a házat, azt, aminek az ajtajánál 2009-ben meggyilkolták.

 

Igazi szerelmi kapcsolata volt a nála jóval, magasabb feleségével, akit mindenben segített és óvott.

"Meg is főzött, ki is mosott, ha a reggeli műszakban dolgoztam, ebéddel várt haza, ha úgy esett a napja. A krumplihámozásban is segített, ha úgy látta, hogy reszket a kezem, mert az ujjaimat összekapja az ideg. Ritka segítőkész volt" – mondta a felesége minap az egyik újságírónak.

 

Jenő 38 évet dolgozott, az Alkalodiában harminc éves gépkezelői munkaviszonyáért arany pecsétgyűrűvel tüntették ki, de soha nem húzta az ujjára.

 

Jenő pontos ember volt, minden estéje ugyanúgy telt. Feltehetően erre figyeltek fel a gyilkosai is. Tíz óra előtt egy pár perccel minden este kiment a garázshoz, kiállt a kocsival az udvarra, majd beszaladt a házba, hogy igyon még egy korty kávét. Tejjel és cukorral itta, aztán elköszönt és elindult. Ugyanígy történt 2009. április 22-én is.

 

Jenő figyelte, de nem szerette a romák támadásáról szóló híreket, mindig elkapcsolt, ha a híradóban erről volt szó. „Azt mondta, nem hiszi el, hogy ártatlan emberek voltak, nem hiszi el, hogy olyat lelőnek, aki pénzt keres, aki két kezével keresi a kenyerét. Nekem sem fér a fejembe, miért lőnek le egy ártatlan embert. Azt mondják, az olaszliszkai ügy miatt gyűlölték meg ennyire a cigányokat. Nem törődnek azzal, hogy van olyan, amelyik a munkának él, a cigányokat egy kalap alá veszik. Soha nem volt ügye a rendőrséggel. Egyszer elfelejtette megújítani a jogosítványát, és akkor szóltak neki a rendőrök, de ezen kívül soha semmi nem volt. Élt, mint más normális ember!

 

Úgy volt a Jenő a munkahelyével, mintha hazamenne. 38 év alatt egyszer volt táppénzen. Ha beteg volt, akkor is inkább otthon szedte a gyógyszert, de bement dolgozni.” Hosszú éveken át kempingbiciklivel járt a munkába, lekötötte a kerékpárt a tiszalöki központban, és onnan ment tovább vonattal a tiszavasvári munkahelyére. „Aztán megunta, hogy állandóan ellopják a központban lekötött bicikliket. Lefűrészelték a lakatot, kivették az első kereket. Állandóan vennünk kellett az újakat, ezért is döntött az autóvásárlás mellett.

 

200 ezer forint volt a család havi jövedelme, amíg ő is meg a felesége is dolgozott. Most 27 ezerből kell megélnie Évának, és még a kocsit is fizetnie kell. Ígért akkor mindenki mindent, a Kolompár Orbán is azt mondta, segít majd a kifizetésben, de semmi nem lett belőle!

 

Kóka Jenő magyar állampolgár reggel munkába indult. Utolsó csókot adott az asszonynak, már félig az ajtóból és indult. Kilépett az ajtón és azonnal eltalálta a gyilkos golyó. Kóka Jenő keményen dolgozott és munkájából tartotta el családját. A gyerekeit iskolába járatta és gondosan nevelte. Gyilkosa szemében Kóka Jenő nem lehetett magyar. Még ember sem. Csak levadászandó cigány. Valaki, akit azért kell gyűlölni, mert sötétebb színű a bőre, mint a többségé. Vélhetőleg a gyilkos pontosan tudta, hogy a ház a falú szélén számára biztonságos, mert kevés a szemtanú és megoldható a gyors menekülés. Nem tudta kit öl meg, nem volt indoka ölni, egyszerűen hidegvérrel, előre kitervelt aljas módon zsákmányt talált, becserkészte és levadászta. Majd bátran elmenekült. Messziről gyilkolt, így szemébe sem kellett néznie áldozatának. Kóka Jenőt szívén érte a lövés, szinte azonnal meghalt. Kóka Jenő egy rasszista gyilkosság sorozat következő áldozata volt. A gyilkosa újabb strigurát húzhat, ismét sikerült ölnie.

Ígért akkor mindenki mindent, a Kolompár Orbán is azt mondta, segít majd a kifizetésben, de semmi nem lett belőle!

Szégyent érzek. Szégyent, szomorúságot és egyfajta féktelen dühöt és gyűlöletet.

Szégyen, hogy a hazámban a bőrszíne miatt egy embert meg lehet gyilkolni, hogy van,aki ezt természetesnek veszi.

Szomorúságot az értelmetlen halál felett. / Nem mintha létezne értelmes halál is. / Dühöt, mert tehetetlen vagyok, és nem tudom, mit tudnék tenni azért, hogy ha már az eddigieket nem tudom meg nem történté tenni, de tegyek valamit azért, hogy Kóka Jenő ebben a mocskos sorban az utolsó legyen.

És gyűlöletet, mert a barbár gyilkost tényleg puszta kézzel képes lennék széttépni, mert az ilyen, az nem ember.

 

Hosszú évek, hónapok óta működik a kurucinfo nevű neohungarista weblap. Ez a lap, minden nap, vad gyűlölettel uszít a roma származású emberek ellen. Gazembernek, munkakerülő ellenségnek állítják be a romákat.

A társadalom létező problémáiért bennünket, romákat akarnak felelősnek beállítani, hazudni! Egyértelmű, hogy azok, akik meg akarnak felelni a mélyből jövő mélymagyar gyűlöletnek, azok előbb utóbb nem állnak meg a verbális erőszaknál.

De a Hír-tv és az Echo tévé, valamint a Magyar nemzet és Magyar Hírlap nevén megjelenő nyomdaipari végtermékek is rendre uszítanak a romák ellen. Igaz, ők talán ezt az uszítást jobban igyekeznek burkolni, mint a kurucinfo, de az uszításuk ettől még célba talál. A média hatalom.

 

Szégyent érzek. Szégyent, szomorúságot és egyfajta féktelen dühöt, gyűlöletet.

Szégyenemnek tartom, hogy Magyarországon létezhet olyan média minden érdemi következmény nélkül, amely verbális erőszakkal szít tényleges erőszakot.

Szomorúságot, hogy a társadalmunk nem képes megérteni, hogy ezeket együtt, össze fogva kéne bojkottálni és nemet mondani az uszításukra.

Dühöt, mert a politika és a politikum azzal, hogy tűri az uszítást, lehetőséget biztosít az ordas eszmék terjedésének, aminek bizony nem kis szerepe volt abban, hogy Kóka Jenőnek meg kellett halnia.

 

A neohungaristák már nem illegalításból köpködik mocskukat a pofánkba.

A Jobbik bejegyzett és jelenleg számomra érthetetlen módon, törvényesen működő politikai párt lehetett.

Párt, amelyik nyíltan terjeszti a hungarista eszméket, nyíltan uszít, romák, zsidók ellen, magunk és maguk-fajtákra osztva az országot.

Ez a párt hozta létre Magyar Gárda néven a militáns alakulatát. Amelyek meneteléseikkel keltenek romákban félelmet különböző településeken.

Nem csoda, hogy az első gyilkosság is ott következett be, ahol a Gyilkos Halál Gárda először menetelt nyilas elődeik mintájára. Olvashattuk az újságban, hogy a Gárda tagjai lőgyakorlaton vettek részt. Majd emberek háza égett, és lövések gyilkoltak, okoztak súlyos sebesüléseket.

 

Szégyent érzek. Szégyent, szomorúságot, és egyfajta féktelen dühöt, gyűlöletet!

Szégyellem magam azért, mert engedjük, tűrjük, hogy gyilkos eszméket képviselő pártok tevékenykedhessenek a hazánkban, mert tűrjük, elviseljük, hogy nyilas egyenruhára hajazó viseletben indulhassanak félelemkeltő menetelések.

Szomorú vagyok, mert amikor ezeket tűrjük, úgy gondolván a demokráciába ez is belefér, pont a demokráciát és a Köztársaságot sértjük meg azzal, hogy eltűrjük ezt. Dühős vagyok, mert pár emberbőrbe bujtatott csótány miatt honfitársainknak félniük, kell, mert ma már konkrétan az életük is veszélybe került miattuk.

 

Mit tesz a társadalom?

Felháborodik a normális többség. És ez rendben is van.

Az viszont már nagyon nincs rendben, hogy ezzel a felháborodásával úgy gondolja meg is tette a dolgát. Amíg mi csak háborgunk otthon vagy magunk között, addig bizony lehet majd magyart uszítani a magyarra, addig menetelhet a Gárda és terjedhet a gyűlölet ideológiája.

Amíg Kóka Jenő emlékének adózva csak néhányan megyünk el egy megmozdulásra, addig ennek nem lesz súlya.

Amíg a gárda úgy menetelhet, hogy amikor menetel mi otthon maradunk és nem állunk fel velük szemben több ezren vagy akár millióan, addig mernek is majd menetelni, utánuk meg jönnek a sakálok, akik befejezik, amit ezek elkezdenek.

 

Szégyent érzek. Szégyent, szomorúságot, és egyfajta féktelen dühöt és gyűlöletet!

Szégyen, hogy Magyarországon politikai erők saját hatalmi céljaik érdekében felhasználják a politikai szélsőségeseket.

Szégyen, hogy a Fidesz nem hajlandó nyilvánosan megszakítani egyértelműen kapcsolatát a szélsőjobbos Jobbikkal.

Szégyen, hogy az MSZP sem tett semmit a náci menetelések ellen, mert a náci-veszéllyel való riogatástól ők is politikai tőkét reméltek, ezért menetelt, ha kellett Miskolc szocialista polgármestere együtt az árpád-sávosokkal, a rasszista kijelentést tevő kapitány védelmében.

Szégyen, hogy amíg Európában jobboldal és baloldal együtt lép fel határozottan a politikai szélsőségekkel szemben, addig nálunk ennek esélye sem látszik.

Szomorú vagyok, mert úgy gondolom, a társadalom még nem fogta fel a gyilkosságok ellenére sem, hogy mekkora a baj, és hogy holnap akár ők lehetnek a következő célpontok, ha ma nem emelik még időben fel a szavukat határozottan.

Dühöt és gyűlöletet érzek, mert a szélsőjobb a hungarizmus, egészséges emberből csak ilyen indulatokat válthat ki.

Halljuk a hírekben, olvassunk a különböző tanulmányokból, hogy a romák kevesebbet élnek, mint a többség. Ha öregségi nyugdíjas romát látunk manapság, az olyan ritka, mint az előítélet nélküli ember.

A környezetemben sok ember láttam meghalni ideje korán. Akkor Istent kérdeztem: Miért?

Fiatal koromban, mit sem tudtam én mi az, ok és okozat közötti összefüggés. Ma, a mostani eszemmel nem az Urat hibáztatom testvéreim haláláért. Hibáztatom a magyar államot, mert a munkanélküliségnek lett az áldozata sok testvérem, s ez vezetett oda, hogy nem látok ma „vén cigányt”.

Testvéreim halála a rendszernek a hibája, a mindenkori hatalmat hibáztatom, mert nem mentette meg a munkájukat, nem mentette meg több testvérem életét.

Mindenki jól tudja, de még sem vallják be, hogy a roma emberek a rendszerváltás hajnalán kizuhantak társadalomból és mindenfajta egészségügyi, szociális és egyéb szolgáltatásból egyszerre. Száműzöttek lettünk, feleslegesek lettünk egy országban, amit valaha védtek - védtünk, építettek – építettünk, s ahol őseink muzsikája beleivódott a nemzet kultúrájába.

Ha ezeket, a tömegeket, a rendszerváltás hajnalán nem száműzik a munkából, tudom, még ma is élne több testvérem. Ezt honnan sejtem?

Tudom, lett volna élni akarásunk, mert a munka az életünk szerves része volt.
Többségünk 14 éves korunktól dolgozott egy helyen, majd negyven évet töltöttünk el egy üzemben, Tsz-ben. Haza jártunk mikor bementünk a gépsorra, ismertük a csarnok szagát, ismertük a magyarok illatát, ismertük a munka emberré tévő mindenhatóságát!

És mindezek tükrében, még azt mondják ránk, hogy nem szeretünk dolgozni. Csak eközben elfelejtik a fekete vonatokat és elfelejtik mennyi minden épült a cigányok keze által az országunkban.

Igen, az országunkban testvéreim, mert őseink keze nyoma ott van lépten-nyomon, csak el akarják felejtetni azt a többséggel.

Mert feleslegessé tettek minket, mint ahogyan azt a történelemben sokszor már megtették.

A középkor magyarjának szüksége volt a kovácsainkra, hogy az ellenség ellen a szakértelmünk használják, kellettek a rézöntőink, mert jött az ellen. A tudás mellyel bírtunk, a miénk volt, őseink hagyták ránk, mert felhalmoztak egy nagy tudást, hogy a jövő nemzedéke megéljen.
A szocializmusban tudatosan arra törekedtek, hogy egy segédmunkás réteget formáljanak belőlünk, nehogy értelemmel bírjon a roma, és ami fontos, erre volt igény.
Későbbiek során, mikor kellet a tudásunk, betanított munkásokat képeztek belőlünk, mert erre volt szükség, ez kellett az államnak. A vas és fém országának ez kellett.
A rendszerváltáskor segélyezett emberekre volt szüksége az államnak, tehát segélyezett emberfőket kreáltak belőlünk, holott nem kértünk, sőt nem is voltunk hozzászokva a „semmittevéshez”.

Ok okozat

Mint ismeretes a gyárakban kötelező volt minden évben orvosi szűréseken részt venni, szinte félévente kellet üzemi orvoshoz járni, így egyfajta egészségügyi „kontrol” alatt álltak a gyár munkásai.
Mikor megszűntek a munkahelyek, a romák szinte 100%-ban estek ki a munka világából, és ez által a különböző szolgáltatásokból, melyeket az állam biztosított számukra.
Ezek az emberek, akik az életüket töltötték egy helyen ledolgozva, frusztráltan feleslegesnek érezve magukat, olyan mentális, szociális, egészségügyi válságba kerültek, hogy egyenes következménye lett annak, hogy életük megrövidült.
Érdektelenek lettünk a világ és saját magunk számára. Az ország a privatizációval és az olajszőkítéssel volt elfoglalva nem pedig a társadalmi csoportok integrációjával. Mentették a menthetőt!!
Vagyonokat halmoztak fel azokból a pénzekből, amiket a leszakadt társadalmi rétegek élethelyzetének, munkájának, fenntartására kellett volna fordítani!

Ám nem tették, mert akkor más volt a paradigma.

Más volt a közerkölcs. Mindenki örült, hogy dolgozhatott, és mit sem törődtek azzal, hogy a mellettük lévő cigányt kirúgták!

Majd mikor 10-20 év múlva találkoztak velük, rájuk sem mertek nézni, hiszem kukások, utcaseprők és kubikusok lettek ezek az emberek, és látták rajtuk, hogy le vannak teljesen épülve.
Szemmel látható volt, hogy mennyire nagy a különbség a volt két ex-munkatárs között, az egyik még ember, a másik már „nem ember”.

A halálos ítéletünk volt az a pillanat, mikor elbocsátották a testvéreinket a munkahelyeikről, mert az egy olyan pecsét volt a sorsukban, ami eldöntötte az elkövetkező generációk életét.

Mert mi is akartam én lenni? Az, ami apám!! És most mi akar lenni a gyermek, aki látja az apját és az anyát?

Kamatos? Strici? Segélyre váró?

Nehéz dolgok ezek, hogy értelemmel felfogjam mit is tettek velünk akkor, mikor kivették a kezünkből a lapátot és a hegedűt.

Végletek egy végletekben, gondolkodó országban.

"Bensőmben egymásnak feszül düh, és elégedetlenség fojtogatja gúzsba kötözött hitemet, segélyhívó szavakat ordít bennem a remény s mentőöv-kitartást a türelmetlenség álomvilágból, ébredek gyermeteg lábadozással, tekintek a világba s népem arc-tükrébe a halál köszönt!"

 

Magyarország a XXI. Század első lépéseinél már szembesülni kényszerül a XX. Század eleji árnyakkal.

Ma pont úgy képesek vagyunk ennek a veszélyét elbagatellizálni, ahogy tette akkor a társadalom. És tudjuk, hogy a tűrés a hallgatás hova vezetett mi történt, mekkora árat volt kénytelen ezért fizetni a hazánk!

Ma még lehet tenni a terjedő gyűlölet ellen! Ma, még ha a társadalom összefog, akkor a kiszabadult szellem, náci portálostul, Jobbikostól, Gárdástul, visszazárható a palackba!

Képesek leszünk megérteni, mekkora a felelősség?  Képesek leszünk megérteni, hogy a szégyen azért közös, ami itt megtörténhetett? Vagy reménytelen ország vagyunk és elbukunk, Európában.  Ahova csak nem olyan régen sikerült újra megérkeznünk.

---

A Tiszalöki Cigány Kisebbségi Önkormányzat

és a

Roma Polgárjogi Mozgalom Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete

2010. április 22.-én du. 14 órától

Tartja A megemlékezését

A „roma gyilkossági sorozat ”

tiszalöki áldozata

néhai Kóka Jenő

megölésének 1 éves évfordulóján

Helyszín:       Tiszalök Új - Telep Nefelejcs uTca (Tragédia helyszíne)

Beszédet mond:                Balogh Mihály

RPM Szabolcs  Szatmár Bereg megyei Szervezete elnöke

A megemlékezés után a résztvevők az áldozat sírjánál a Tiszalöki Református temetöben mécsest gyújtanak.

---

Orbán Viktor kampánybeszédében azt ígérte, hogy a választások után egy teljesen más országban fogunk ébredni!

 

No… gondoltam, akkor ez nekünk, cigányoknak is szól, hisz ez a mi országunk is.

Reggel ébredéskor jól körül is néztem, de semmi változást nem láttam… azok a fránya, kifizetésre váró sárga csekkek, még mindig ott tornyosulnak a helyükön.
Gyorsan be is kapcsoltam a gépet, hogy tájékozódjak a választási eredményekről.

Mit látok?

Na, mit?

A Fidesz listáján biztos befutó Farkas F-„Lóri” a jól ismert politikai szédelgőnk, a jól ismert megélhetési képviselő, aki ugyan cigánynak adja ki magát, de kb. annyi köze van a cigánysághoz, mint nekem a skandinávokhoz!

A fene egye meg! A Viktor megint becsapott minket? ŐK elmentek egy másik országba ébredni, minket, cigányokat meg itt hagytak a F„Lórival”??!!

Cigányok! Romák! Gipsyk!

Hát mit tud ez a F-„Lóri” hogy ennyire ragaszkodnak hozzá a Fideszben?

Summa summarum rá kellett döbbenjek, hogy bizony sokan, nagyon sokan egy más országban ébredtek, de minket, cigányokat - romákat megint jól itt hagytak magunkra!

Mi még mindig nem választhatjuk meg a saját képviselőinket, nekünk a pártok betesznek a nyakunkba listájukról egy bábút, akit jól tudnak mozgatni.

Nesze cigányság itt a képviselőd… „oszt jó napot”!

Nem kenyerem a diplomatikus hízelgés, mindig kimondom, amire gondolok.
Így a következőket üzenem a választásokon elindult, s csúfos vereséget szenvedett roma jelölteknek.

Teleki Lacinak: Lacikám megérte ennyit gazsulálni az 58. helyért? Nekem a 150. hely?
Dancs úrnak, Kolompár úrnak, Aladárnak… stb.

Cigányok - Romák! Ideje önvizsgálatot tartani, s visszavonulni a roma politikai életből, segíteni, és teret adni a feltörekvő, tanult, tiszta jellemű, fiatal roma értelmiségnek!

Mert van olyan!!!

Az hogy egy náci párt is bejutott a parlamentben, azért szégyelld magad Magyarország!!!

Az LMP sikerének örülök. De roppant kritikusan fogom figyelni a politizálásukat az ellenzéki szerepben!

Az MSZP remélem tanul a hibákból! Annak meg kimondottan örülök, hogy a tulipános  Ibolyát nem fogom látni a parlamentben!

---

Andrassew Iván / Népszava:

Átok

Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy az egész országot megrázta Daróczi Dávid halála. Szinte biztos, hogy nem csak azért érezzük így, mert valaha együtt dolgoztunk vele, a közvetlen közelünkben lett újságíró.
Büszke, egyenes derekú cigányember volt, szerethető méltósággal.

Ezért van okuk sírni a magyar cigányoknak: ő volt a legtisztább bizonyíték arra, hogy tehetséggel, elképesztő szorgalommal, tudásvággyal, jóakaratú környezetben nem lehet útját állni senkinek.

Szerettei azt kérték, hogy ne gyártsunk teóriákat arról, hogy miért kellett meghalnia. Butaság is lenne, meg tisztességtelen is, hiszen, ha ő nem üzent, nem adott magyarázatot - ezt egy búcsúlevélben megtehette volna -, akkor merjük föltételezni azt, hogy ez a boldognak és kiegyensúlyozottnak látszó ember, aki soha semmit nem tett véletlenül, aki pontosan tudta, hogy mi a szerepe, és azt is, hogy mi az üzenet jelentősége egy társadalomban, visszavonhatatlan tettével is üzent.

Hogy Daróczi Dávid mennyire fontos volt ebben az országban, az - ha addig nem is gondoltuk végig, mert miért tettük volna - azonnal kiderült a pártok, a társadalmi szervezetek, a politikusok reakcióiból. Az érte, az emlékére gyújtott gyertyák és a siratók számából. Abból, hogy olyanok siratták, akik sose találkoztak vele, akik nem szerethették, mint mi, akik pontosan tudjuk, mit szerettünk benne.

A jegyzőkönyv kedvért azonban meg kell emlékeznünk arról is, hogy még ki sem hűlt Daróczi Dávid teste, a kurucinfón, a Jobbik hivatalos médiapartnerének oldalán már a következő szöveg jelent meg: "1 cigóval kevesebb! Feldobta a prakkert daróczi dávid a HAZAÁRULÓK cinkosa!" Néhány órával később már a követésére szólították föl a cigányokat. Vagyis: akasszák föl magukat, tömegesen

Ha valaki nem érti, hogy mi lehet ma egy cigány ember lelkében, miféle gyűlöletet kell lélekben túlélni annak, aki soha egy percre nem feledkezhet meg arról, hogy honnan jött, az most láthatja. Olyan emberek között élünk, akik istenfélőnek mutatják magukat, de önfeledten örvendeznek egy ember halálán. Folyamatosan, még a legborzalmasabb alkalmat is kihasználják arra, hogy virtuális gyilkosságokat kövessenek el.

Megátkoztam a kurucinfo szerkesztőit, munkatársait, és mindenkit, aki együttműködik velük. "Úgy haljanak meg, ahogy Daró!" És ezt komolyan gondolom, erősen kívánom. És most sajnálom igazán, hogy nem vagyok cigány, mert akkor hinném is, hogy fog az átkom.

Önvizsgálatot is tartottam: ezt nem csak dühömben gondoltam így. Azóta eltelt egy nap, és nem csillapodik haragom. Sőt, még növekedett is, amióta elolvastam a nácik hozzászólásait is az interneten. Nem ajánlom értelmes embernek. Megfagy az ember szíve: valóban gyilkos indulatokat keltenek ezek a nyomorultak.
Mindig azt hisszük, hogy van határ. De nincs. Valaha azt hittük, hogy az ember aljasulását a nyilvánosság némiképp visszafogja. Hogy van egy pont, ahol a demokráciának nevezett rend illemtana azt parancsolja, hogy eddig és ne tovább. Erre kitaláltunk egy eszközt, az internetet, amivel előbb találtuk meg a visszaélés lehetőségét, mint azt, hogy miképpen tehetné teljesebbé a demokráciát.

És elfogadjuk a legeszementebb képletet: úgy teszünk, mintha a névtelen mocskolódás és uszítás a szólásszabadság része lenne. Úgy teszünk, mintha nem lennének eszközeink az nyíltan uszító vagy éppen halottgyalázó gyilkoskodás megfékezésére. Sőt úgy teszünk, mintha nem tudnánk, hogy kik ezek az emberek, mintha valami álarcosbálosdit játszanánk, ahol nem illik fölismerni azt, aki takart arccal áll előttünk. A szemünk láttára épül össze sereggé a náci horda az interneten és más médiumokban.

A legszörnyűbb ebben a tehetetlenség. Az, hogy pontosan tudjuk, hiába fordulnánk rendőrséghez, ügyészséghez, bírósághoz, mert nem csak egyenként vagyunk tehetetlenek, hanem együtt is, és ez a történelemben eléggé szokatlan állapot méltán kelt félelmet. Daróczi Dávid meggyalázásakor még üveg se tört, így aztán a rendőrség még rongálás dolgában se kezdene nyomozásba, mint legutóbb, amikor egy lakásban ünneplő zsidókra támadtak kövekkel. Ez bizony a Magyar Köztársaság szégyene. Nincs mentség.

A tehetetlenség szüli az átkomat, és mivel a tehetetlenség érzete nemhogy csökkenne, csökkenhetne, ha a törvényben, a rendben találhatnék biztonságot és bizonyosságot, egyre tehetetlenebb és egyre dühösebb leszek. Bénító düh ez. Volt már ilyen a történelmünkben. Egy költő szinte egy évtizeddel a halála előtt azt írta, hogy "járkálj csak halálraítélt". Aztán versben imádkozott, ameddig csak élhetett, amíg tarkón nem lőtték.

Mielőtt valaki azt mondaná erre, hogy de hiszen ez Európa, itt tarkónlövésről aztán nem lehet szó, az emlékezzen a sorozatgyilkosságokra. Emlékezzen arra, hogy az ötéves Csorba Robika legyilkolása után is ott volt az interneten az az égbekiáltó mondat, hogy nem kár érte: kis cigóból lesz a nagy cigó.
Legyen az az utolsó örömük, hogy a nagy cigóból nem lesz már öreg cigó. Daróczi Dávidot meg majd mi cipeljük a lelkünkben, ameddig marad még lélek bennünk ebben a nyomorult országban.

---

Im memorriam Daróczi Dávid

Lentről küzdötte fel magát Daróczi

Daróczi Dávid világéletében vállalta és hangoztatta roma származását, azt, hogy honnan jött, és meddig jutott el a társadalmi ranglétrán. Sosem titkolta: a csepeli cigánysorról származik, olyan helyről, ahol még a vezetékes víz is ritkaságnak számított.

Daróczi Dávid

Született:

Budapest, 1972. április 29.

Tanulmányok:

1990-1995: Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Hittudományi Kar

2004: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Szakmai tevékenységek:

1994. február–1995. november: Népszava, újságíró

1995. december–1997. május: Színes Vasárnap, újságíró

1997. június–1999. szeptember: Világgazdaság, előbb újságíró, majd a tőzsderovat vezetője

1999. október–1999. szeptember: Bank&Tőzsde, szerkesztő

2001. július–2004. május: Rádió C, előbb a felügyelőbizottság elnöke, majd műsorigazgató, végül főszerkesztő

2002. szeptember–2004. október: Magyar Televízió, szerkesztő-riporter a Híradóban, az Üzleti Híradó felelős szerkesztője

2004. január–2005. július: Magyar Hírlap, előbb szerkesztő, majd a gazdasági rovat vezetője

2005. augusztus–2007. június: Miniszterelnöki Hivatal, előbb a miniszterelnök szövegírója, majd a Kormányszóvivői Iroda vezetője

2007. június: kormányszóviő

Apjának is köszönheti, hogy nem rekedt ott: a gimnáziumban már kommunikációt tanult, majd úgy döntött, a katolikus egyházat szolgálja. 1990-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen teológiát tanult, elhatározta, hogy jezsuita szerzetes lesz. Maximalistának tartotta magát, szívesen tartozott volna az egyik legelhivatottabb rendhez. „Közéjük akartam tartozni, ők dolgoznak és tanulnak, úgy éreztem, ott a helyem"– érvelt választása mellett Daróczi.

Lelkesedése azonban nem tartott sokáig, filozófi aprofesszora hamar lelombozta. „A tanárom egy beszélgetésünk során szóba hozta, hogy talán problémáim lesznek a cölibátussal, és érdemes lenne újra átgondolnom, hogy valóban hozzájuk szeretnék-e tartozni. Ezzel meggyőzött, mégis nagyon csalódott lettem tőle. Ma már tudom, jól látta a helyzetet, azt, hogy nekem családban kell élnem. Felnőtt fejjel örülök a döntésemnek" – mondta 2008 júliusában a HVG-nek Daróczi.

Miután rájött, máshol van a helye a világban, 1994-ben a Népszava szerkesztőségében kötött ki. Pályafutása innentől nyílegyenesen ívelt felfelé. Úgy tűnt, megtalálta a számára megfelelő hivatást. A Népszavától már újságíróként került át a Színes Vasárnaphoz, ahol közel két évet húzott le. Karrierje következő állomása a Világgazdaság című lap volt, ahol kezdetben újságíróként, később már a tőzsderovat vezetőjeként bizonyíthatta elszántságát. 2001-ben azután megalapították a szívéhez nagyon közel álló roma rádiót, a Rádió C-t.

„Amikor a rádió indult, a Romarádió név már foglalt volt, de mi mindenképp valami bátor nevet akartunk adni. Általános iskolás koromban a cigány gyerekek neve mellé még írtak egy C betűt. Innen jött az ötlet, a Rádió C. Már fiatalon elhatároztam, ha az életben viszem majd valamire, segítzám hasonló srácoknak" –  mesélte Daróczi két évvel ezelőtt.

Kezdetben a rádió felügyelőbizottságának elnöke, később műsorigazgatója és főszerkesztője lett. A magát munkamániásként jellemző férfi három év után továbbállt, elvállalta, hogy Gyurcsány Ferenc szövegírója lesz. Innen egy lépés választotta el attól, hogy a Kormányszóvivői Iroda vezetője legyen.

„Szerettem a háttérben lenni. Szóvivőként az első alkalommal nagyon izgultam, aztán hozzászoktam" – mesélt korábban Daróczi. A második Gyurcsánykormány bukása után viszszavonult, a Batiz Andrással és Tóth Miklóssal közösen alapított tanácsadó cégnél dolgozott.

Claudia volt a nagy szerelem

Dávid órákkal az elkeseredett tette előtt különös jellemzést adott magáról a facebook nevű közösségi oldalon: azt írta, hogy egyedülálló. Kiderült: nem szakítottak Claudiával, csupán apró sértettségének adott így hangot.

Boldogan tértek haza Januárban együtt utaztak a Maldív-szigetekre, ahol két hetet töltöttek. Fotó: Korponai Tamás

Az amúgy is labilis, depreszszióra hajlamos Daróczi kedélyállapota a napokban mélypontra került. Ismerősei szerint Daróczi már többször is fontolgatta, hogy önkezével vet véget az életének. A tragédia azért is megdöbbentő, mert egy hónappal ezelőtt még úgy tűnt, hogy a 37 éves férfi élete végre rendeződött. Liptai Claudiát tegnap lapzártánkig nem sikerült elérni, ám a facebookon írt néhány sort kedveséről. „Nem vagyok hajlandó múlt időben beszélni róla... örökké szeretni foglak!" – állt a bejegyzések közt.

Bombaként robbant a hír tavaly decemberben, hogy a műsorvezető és a volt kormányszóvivő egy párt alkotnak. Claudia szinte sugárzott a boldogságtól, lefogyott, és kirobbanó formában volt. Kapcsolatukról először a Blikknek nyilatkoztak. „Többször is járt a Mokkában, ott találkoztunk először. Mi után megtudta, hogy válófélben vagyok, elkezdett udvarolni" – mesélte akkor Claudia. A tündérmese az egyik internetes portálon kezdődött. Daróczi gondolkodás nélkül ráhajtott Claudiára, virágcsokrokat küldött neki, levelezni kezdtek, majd egy hét elteltével Bécsben randevúztak. Már akkor érezték, hogy ennek még lesz folytatása. „Amikor hazaértünk, tudtam, hogy működni fog ez a kapcsolat" – nyilatkozta másfél hónappal ezelőtt Daróczi a Vasárnapi Blikknek.

A volt kormányszóvivő élete óriási fordulatot vett, amikor megismerte a műsorvezetőt. Többször hangoztatta, soha nem volt ilyen szerelmes azelőtt. „Claudia olyan társ, akiről álmodik az ember. Nemcsak jó nő, hanem okos is, mindig lenyűgöz, hogy milyen gyorsan pörög az agya. Otthon pedig jó anya. Kiváló partner akkor is, ha táncolni megyünk és akkor is, ha olvasunk egymás mellett" – mondta.

Amerre jártak, felforrósodott a levegő, egyáltalán nem titkolták boldogságukat. Lépten-nyomon csókok csattantak, és a szerelmes pillantásukból mindenki tudta, ami köztük van, igaz szerelem. „Mindenben igazi partnerem, akire számíthatok – otthon, a kislányom mellett, és kettesben, amikor nagy ritkán ki tudunk mozdulni egy picit" – mondta Liptai. „Dáviddal a kapcsolatunkat talán a diákszerelmek felhőtlenségéhez tudnám hasonlítani, azzal a különbséggel, hogy mindkettőnket érett felnőttként ért az érzés."

A pár a karácsonyt együtt töltötte, bemutatták egymást a családtagoknak is. A szóvivő apja, Choli bácsi el volt ájulva új menyétől. „Kegyetlenül örülök, hogy a fiam egy ilyen intelligens, szép nővel került össze. A fiam szereti a szép nőket, meglátta ezt a gyönyörű nőt, miért ne akart volna tőle valamit" – vélekedett Choli bácsi, aki remélte, Claudia hamarosan unokát is szül neki. A hét elején Daróczi már arról beszélt a Blikknek, hogy kacérkodnak a házasság gondolatával. Akkor még senki nem sejtette, hogy a férfi nem éri meg a vasárnapot.

A volt kormányszóvivő az éjjeli órákban önkezével vetett véget életének. A 37 éves korában elhunyt Daróczi Dávid 2007. június 18-tól 2009. április 24-ig volt kormányszóvivő, a posztról való távozását a Gyurcsány-kormány utolsó ülését követő tájékoztatón jelentette be. Középen Gurmai Zita, a Magyar Szocialista Párt (MSZP) európai parlamenti (EP) képviselője.

---

2010. március

 

2010. március 20. szombat - Tiszalök

 

Kire szavazzon a cigány?

A magyarországi cigányok helyzete már hosszú-hosszú ideje hiteles képviseletért kiált. Van már Országos Cigány Önkormányzatunk is, (de minek?).

Vannak parlamenti képviselőink, de úgy néz ki, hogy a rendszerváltás óta a problémáink csak nőttek, nemhogy csökkentek volna!!!

Néhány héttel a választások előtt feltűnően nagy a csend a romavezetők berkeiben. Aki rendszeres olvasója a romákat érintő híreknek, az már fel sem kapja a fejét egy-egy Kolompár Orbán – ügy.

Házkutatás itt, és házkutatás ott. Ezen már meg sem lepődünk.

Kolompár Orbán által vezetett Országos Cigány Önkormányzat arra kényszerít bennünket, hogy

szokjunk hozzá a különböző csínytevésekhez, hiszen

a romapolitikus is emberből van.

 

Ezzel csak egy baj van: Az, hogy a magyarok a cigány szó hallatán azonnal Kolompárra asszociálnak, és máris nyelhetünk nagyokat. A hallgatásnak ára van, de sajnos ugyanúgy a halogatásnak is.

 

Az elmúlt évek bebizonyították számomra, és szerintem sok roma fiatal számára, hogy

„Lehetsz te akármilyen okos,

Lehet neked diplomád, lehet jól fizető és elismert állásod,

Te akkor is egy cigány maradsz”.

Egy cigány, aki tehetetlenül néz, és ez által asszisztál a roma vezetők korrupt tevékenységeihez.

Kit nevezhetünk ma Magyarországon cigányvezetőnek?

1. Azt az embert, aki az Országos Cigány Önkormányzatot vezeti?
2. Azt, aki szélsőséges nézeteivel kíván magához vonzani romákat?
3. Azt, aki a parlamentben ül?
4. Azt, aki önmagára mutogat?

Lassan tíz éve van szerencsém figyelemmel kísérni a roma politikát és a benne szerepet vállaló emberek lépéseit.

Ma Magyarországon egyetlen olyan embert sem ismerek, akire

Büszkén, és méltón rámondhatnám: igen, ő egy cigányvezető!

Tudniillik a vezetőket nem önnön maguk, hanem a cigányok választják.

Nem úgy, hogy tollal ráírnak egy nevet egy papírosra a választások idején!

Szerintem

1. Akkor lesz valakiből vezető, ha abban reményt és bizalmat találnak az emberek.
2. Aki nem fekszik le egyik nagy pártnak sem, és nem csak négyévenként keresi a kegyünket.

Nem pártpolitikával kell megnyerni a cigányokat, miért nem lehet ezt megérteni?

Képtelenség elvárni az egyszerű cigánytól, hogy

szavazzon a FIDESZ, az MSZP, vagy a KDNP dísz-cigányaira!

Ezzel a pártnak tesz szívességet, és nem magának.

Hagytuk, hogy húsz éven keresztül megetessenek bennünket azzal, hogy

valamelyik párt megoldja a problémáinkat:

• A parlamentben ülő cigányok a saját gondjaikat igyekeztek megoldani, és szemtelen módon, több millió forintos autókkal járnak ki a cigánytelepekre voksokat gyűjteni.
• Pártjaikban „sík hülyének” nézik őket, szavaikat semmibe veszik, saját döntéseik nincsenek.
• Nincs bennük annyi, hogy felálljanak és elvi okokra hivatkozva, kilépjenek a pártból, vagy lemondjanak képviselői, vezetői mandátumukról.

Persze, hogy nem mondanak le, hiszen nem zsíros kenyéren szeretnének élni!

A havi fix juttatások elegendők ahhoz, hogy kinevettessék és kigúnyoltassák saját magukat. Ám ezzel nemcsak magukat küldik a vesztőbe, hanem bennünket is. Lépésük emberi szemszögből érthető. Hosszú és göröngyös út vezetett a képviselői, vagy a vezetői székig.

Akkor, kérem szépen, ne mondják azt, hogy bennünket képviselnek!

Ne ámítsanak ezzel senkit!

Most, a szélsőjobboldal előretörésének időszakában szükségeltetne egyfajta összefogás!

Gyilkolnak bennünket, semmibe veszik múltunkat, hagyományainkat,

Ez még mindig nem elég ok arra, hogy

A magukat cigányvezetőnek tituláló emberek összefogjanak egy közös cél érdekében?

Azt mondják, hogy más országokban másképpen működik a társadalom.

Ne csodálkozzunk hát azon, hogy

A hazánkat elhagyó romák egyáltalán nem kívánkoznak vissza Magyarországra.

Nincs miért visszajönniük!

Én megértem őket, bár a könnyebbik utat választották, és ezért

Szerintem senki sem vetheti meg őket!

• Nem kíváncsiak a képmutató cigányvezetőkre, képviselőkre.
• Nem kíváncsiak a hazugságokra.

Mit is hagytak itt?

1. Egy munkanélküliséggel küszködő országot, ahol lehetséges, hogy minisztériumot kap Vona Gábor?
2. Egy országot, ahol lehetséges, hogy törvényesítik a Magyar Gárda masírozását?
3. Egy országot, amelyben képtelenek a romák gondjaival foglalkozni?
4. Egy országot, amelybe nem engedik be Európa szelét?
5. Egy országot, amelyben nincs cigányvezető?

 

Ha én is elmennék, az szégyen lenne? Szerintem az, legalább akkora szégyen behúzott farokkal megalázkodni, és tűrni, hogy a magukat cigányvezetőnek és képviselőnek mondó élősködők tovább szívják a vérünket!

 

Tiszalök 2010. március 20.                                          Borsi Gyula

RPM Szabolcs Megye

---

2010. március 16. kedd

sorszám

Hová?

Cél?

Saját erő

Kért támogatás

Megjegyzés

1

NCA-EA-10-0192

RPM Sz.-Sz.-B. Megyei Szervezete 2010 évi működése

130 000

500 000

leadva időpont:2010.06.01-2011.05.31.

2.

NCA-CIV-10-A-0026

„Érdekeink 2010” Települési CKÖ-k és Roma szervezetek együttműködése

130 000

3 500 000

leadva Időpont 2010.06.02-2011.05.27

3.

NCA-DP-10-B

Települési CKÖ-k és Roma szervezetek  érdekképviselete az együttműködésen keresztül

130 000

1 000 000

Előkészítés alatt Időpont: 2010.06.07-2011.05.31

4.

NCA-DP-10-A

Civil együttműködések, és egyéb hálózati rendszerek létrehozásának és működtetésének támogatása,„Érdekeink érvényesítése 2010” Települési CKÖ-k és Roma szervezetek együttműködése

130 000

3 000 000

Előkészítés alatt Időpont: 2010.06.07-2011.05.30.

5.

NCA-CIV-10-C

Civil szervezetek működését, fejlődését segítő szolgáltatások támogatása/Kisebbségi Jogi és Érdekvédelmi Iroda

130 000

3 000 000

Előkészítés alatt Időpont: 2010.06.14.-2011.05.30.

---

2010. március 13. péntek

Az RPM Szabolcs - Szatmár - Bereg Megyei Szervezete Pályázatai

Beadott Pályázatok

1) „Érdekeink 2010"

Alapadatok

Pályázati azonosító

Projekt címe

ESZA iktatószám

EPER iktatási azonosító

Projektadatok

Projekt címe

Projekt kezdete

Projekt vége (éééé.hh.nn)

Megvalósulás helye - ország

Magyarország Egyéb ország

Megvalósulás helye - település

Pénzügyi adatok

Kért összeg

Önrész összege

Önrész aránya (%)

Más államháztartási támogatás összege

 

Összes bevétel

Összes kiadás

2)

 

Pályázati azonosító

ESZA iktatószám

EPER iktatási azonosító

Projektadatok

Projekt címe

Projekt kezdete (éééé.hh.nn)

Dátum:

Projekt vége (éééé.hh.nn)

Megvalósulás helye - ország

Magyarország Egyéb ország

Megvalósulás helye - település

Pénzügyi adatok

Kért összeg

Önrész összege

Önrész aránya (%)

Más államháztartási támogatás összege

Összes bevétel

Összes kiadás

---

2010. február

2010. február 26. péntek - Tiszalök

168 óra online Bolgár György írása

Azt állítja Kondor Katalin, a Magyar Rádió volt elnöke az Echo TV Korrektúra című műsorában a MÁV ellen indított chicagói holokauszt-kártérítési per kapcsán, hogy „Magyarországon nagyon kevesen voltak az összlakossághoz képest a nyilasok, akiknek az idejében ezek a borzasztóságok történtek". Majd hozzátette: „De nem volt tilos lázadni. A varsói gettóban a zsidók föllázadtak, Magyarországon másokat vádoltak. A saját sorsukért is meg lehetett volna annyit tenni, hogy kimondottan lázadni és szervezkedni. Ahogy tudom, meglehetősen sok magyar magyar (sic!) ember is melléjük állt volna."
Ezzel szemben a tény az, hogy a nyilasok egyáltalán nem voltak kevesen, és nem mellesleg azok az úgynevezett „borzasztóságok" elsősorban nem az ő uralmuk, hanem még Horthy kormányzása, közelebbről a Sztójay-kormány idején történtek.
Akkor vittek Auschwitzba néhány hét leforgása alatt 430 ezer magyar zsidót, amihez aztán Szálasiék is hozzájárultak további 50 ezerrel, valamint mintegy 15 ezer ember itthoni legyilkolásával.
Hogy aztán mennyire voltak kevesen a nyilasok? Az 1939-es választásokon például a szavazatok 30 százalékát kapták meg, több mint egymilliót, de a párt tagsága is legalább 250-300 ezres volt. Szélsőjobboldali képviselők pedig jóval nagyobb számban és korábban kerültek be a magyar parlamentbe, mint a német szélsőségesek a Reichstagba.
És a nyilasok egyáltalán nem voltak egyedül. A húszas-harmincas években több tucat magyar párt nevében szerepelt a fasiszta vagy nemzeti szocialista jelző.
Ami a varsói gettólázadást illeti: oda 1939 novemberétől mintegy félmillió zsidót zsúfoltak össze, közülük az évek során 300 ezret deportáltak, a járványok és az éhezés miatt további százezren a gettóban haltak meg. Végül körülbelül hatvanezren maradtak, és a felkelés akkor tört ki, amikor az SS 43 tavaszán megkezdte a gettó felszámolását, vagyis az ott élők tudták, hogy mindenképpen meg fognak halni. A felkelők mintegy ezren voltak, de a harcokban a németek 56 ezer lengyel zsidót öltek meg, majd a gettót felégették. A varsói gettófelkelés résztvevői a gettó fennállásának negyedik évében fogtak fegyvert, a budapesti gettó a deportálások megkezdésekor még csak néhány hete létezett.
A holokauszt magyar áldozatait persze nem először éri az az aljas, sunyi vád, hogy hagyták magukat lemészárolni, holott az ellenálláshoz nem voltak fegyvereik, szervezeteik, mint ahogy Magyarországon nem létezett számottevő nem zsidó ellenállás sem. Ráadásul a fegyverfogásra elvileg képes zsidó férfiak nagy része már régóta munkaszolgálatban volt, vagy ott halt meg. Ezenkívül a magyar zsidók túlnyomó többsége törvénytisztelő magyar állampolgár volt, aki engedelmeskedett a rendeleteknek, parancsoknak, utasításoknak, és az utolsó pillanatig nem is tudta elképzelni, hogy a halálba küldik. Amit tehát Magyarországon a zsidó és nem zsidó ellenállók, valamint tisztességes emberek megtettek és megtehettek, az legföljebb a bújtatás, a hamis papírokkal való menekítés volt. Hogy ezek után a zsidók miért másokat vádoltak családtagjaik, rokonaik, barátaik, ismerőseik tömeges kiirtásával, ahelyett hogy saját magukat vádolnák (vagy legalább megvédték volna a magyar és a német hadsereggel, valamint a csendőrséggel szemben), az érthetetlen. Kondor Katalin és társai számára.

---

2010. február 25. csütörtök - Tiszalök

Kire szavazzon egy baloldali?

Ahogy közeledik az urnához bandukolás napja egyre kevesebb szó esik családról és munkáról. A politika lett a központi téma. Bár engem az előző kettő még mindig több örömmel tölt el, mint ez a politikának nevezett álszent szabadrablás.

A városomban (Tiszalök) Árpád sávos zászló előtt gyűjtik a kopogtató cédulákat. Lehet? Nem lehet? Kérdezik tőllem sokan. Az egyik néni erősen nézegetett, majd halkan, de határozottan megszólított. Azt kérdezte, hogy véleményem szerint ebben a politikai zűrzavarban melyik pártra szavazzon egy magát baloldalinak gondoló és érző választó. Mikor valaki baromira nem tudja a választ akkor - hogy időt nyerjen - sűrűn bólógatva annyit mond csak, hogy jó a kérdés. Magam is ezt tettem, mert gőzöm sincs. A néni látta a tanácstalanságom és mivel segíteni szeretett volna kifejtette bővebben a „jó" kérdést.

Ugye a szocik ahelyett, hogy az egyszerű emberek életét könnyítették volna meg, a maguk kis egzisztenciáját építgették. Majd a családjukét. A pártkasszáról nem is beszélve. A részükről érthető a dolog, hiszen miből éljen egy szocialista párt ellenzékben? Az elszegényedett tagságból vagy a nagytőkés befektetőkből! Egy baloldali párt? Akinek pont a nagytőke térnyerését és vele szemben a munkások érdekeinek a védelmét kellene szem előtt tartania? Akinek nem a kizsákmányolást kellene segítenie, hanem a javak igazságos elosztását? Persze nem csak egymás között, ahogyan mostanság ők teszik.

A szocdemek szinte nincsenek is. Hangjukat nem lehetett hallani évekig. Csak a választások környékén bújnak elő. Süt a nap vagy sem? Aztán négy évre visszabújnak a barlangjukba szunyókálni. Persze nem értik, hogy miért nem ismeri őket a kutya se. Miért nem kapnak teret a médiában. Csupán kettő névre emlékszik az ember a garnitúrájukból és abból is milliárdos az egyik. Baloldali? Persze! Akkor én meg a Szent Margit apácarend vízibalett társulatának a prímabalerinája.

A munkáspárt? A Kádárt istenítő régi párttitkárokkal? Olyan keményfejűek, mint Vorosilov tankjai. Hatalmas lakásukban egymaguk élnek a kiemelt nyugdíjukból. Kitüntetéseiket porolgatják és várnak a csodára. Hátha visszafordul az idő kereke. Képtelenek észrevenni, hogy az a kor már elmúlt. Vége a személyi kultusznak és az egy-párt rendszernek. Nem jön már vissza.

Vagy lehet, hogy mégis? Hiszen itt van ez a Fideszes gyerek. Tudja, aki már egyszer olyan ügyesen lepapírozva tette ugyanazt, amit ezek ennyire ügyetlenül. Meg az a Sztálin bajuszos rezervátumőr. Ők lennének a baloldali szavazók utolsó reménye? A baj csak az, hogy inkább hajaznak a bolsevizmusra, mint a modern baloldal értékrendjére.

Ekkor egy bácsi lépett oda hozzám és csak annyit kérdezett.
Kire szavazzon egy liberális?

Jó kérdés! Szerintem... Szerinted?

Szerkesztői vélemény:

Az első a nyugdíjasokat félti, a második némasági fogadalmat tett. A harmadik az országot járja, és mindenhonnan elűzné a multikat. A negyedik most kezd ébredezni tetszhalott állapotából, míg az ötödik eltartási szerződést kötött a hatodikkal. A hetedik napon pedig mind megpihennek, mi pedig elmegyünk szavazni.

A Fidesz kellően "lagymatag" kampánya lehetőséget ad a párt szélsőségesei számára, hogy a markáns, szélsőséges üzenetek hiányában inkább a Jobbikot támogassák. Míg korábban Kövér László és Semjén Zsolt is tudott nekik üzenni, most ők is következetesen hallgatnak. Ám ezen talán nem is kell annyira búslakodnunk. Korábban ugyanis a Fidesz a szavazatszerzési szempontokat figyelembe véve Kövér Lászlókkal igyekezett megtartani szélsőséges szavazóit, ám ez rendkívül káros volt a demokratikus politikai kultúra szempontjából. Az MDF pedig az LMP-vel vívhat ádáz harcot a liberális szavazók kegyeiért, melyben - legalábbis az aktuális közvélemény-kutatási adatok alapján - egyelőre a fórumosok állnak nyerésre. Ám a helyzetet bonyolíthatják a szocialisták is, akik, bár úgy tűnik, hogy lemondtak erről a szavazói rétegről, ha a kormányt is "bedobják" a választási küzdelembe, Bajnai Gordon személyében ők is felmutathatnak egy, a fiskális szigorban járatos, technokrata politikust. Az IMF delegációjával folytatott közelmúltbeli tárgyalások kommunikációja és Bajnai "megkéső", cikluszáró évértékelésének tere arra enged következtetni, hogy ezt ki is fogják használni.

A magyar politikai osztály láthatóan csak arra képes, hogy a kisebb rossz alternatíváját kínálja fel a választónak. Válassz meg leszerepelt csirkefogókat, hitvány senkiket azért, nehogy méginkább leszerepelt csirkefogók, hitványabb senkik szerezzék meg a hatalmat. Ez a menü, amit feltálal. Azt gondolom, hogy ezt érintetlenül vissza kell küldeni a konyhára, mert ép gyomorral (és egyenes gericcel) ehetetlen. Már ha bemegyünk egyáltalán az étterembe...
A választás ugyanis - legalábbis elvben - kizárólag rólam, a választópolgárról szól (kellene szólnia), ebben az aktusban az én szolgálatomra jelentkeznek csoportok, és én választom ki a főlakájt és csapatát. Ám ha gusztustalan förmedvényeket hoznak elém válogatásra, akkor inkább éhen maradok, mintsem a kevésbé förtelmest válasszam a nagyon förtelmes helyett. Az én megoldásom nem az otthonmaradás, hanem a részvétel úgy, hogy"Tiltakozom!" felirattal látom el a szavazólapot, mellé dobom az ajánlószelvényt, amire azt írom, hogy minden felkínált pártot elutasítok.
Ismerve közállapotainkat, valószínűleg amolyan magányos kóbor-bolond leszek, mert a többség elfogadja "ebédre" a nyálkás varangyosbékát a kupac kuzyaürülék helyett, vagy fordítva. Sebaj.
Azért az szép gondolat, mi lenne az új kormányerő legitimitásával, ha a választók túlnyomó többsége ugyanígy tiltakozna? (Még a végén egy élhető országgá változnánk?)

Nagy naívság azt feltételezni, hogy a Fidesz és a Jobbik egymásnak ellenfele - vagy amint a jelenlegi sekélyes politikai "kultúrában" divat kifejezni: ellensége. A Jobbik az Orbán-féle polgári körből nőtt ki, vezetőjét, mint tehetséges, szépreményű fiatalt Orbán maga pártfogolta.
A látszólagos különállás arra jó, hogy a szélsőségeseknek is legyen mire szavazni. A parlamentbe kerülve majd egyesíteni lehet az erőket - lásd a (nem létező) kereszténydemokraták tündöklését a jelenlegi országgyűlésben.
Naívság komolyan venni az illetékes pártok vezetőinek nyilatkozatait arról, hogy semmilyenn módon, soha nem lépnek szövetségre. A Fidesz már bizonyította, mennyit ér a fogadkozása (Miép, Kisgazdák, stb.).
Minden esetre érdekes lesz, amikor a Kossuth-téren felhangzik az Orbán takarodj! - amint rájönnek a hívek, hogy vezérük egészen mást csinál kormányfőként, mint amit a kampányban hangoztatott, azaz: ugyanazt követi el, amiért hat éven át Gyurcsány felelősségre vonását követelte.

---

2010. február 23. kedd - Tiszalök

Népszava:

Írófejedelmeket mocskol a közszolga

Fábry Sándor után most Pálffy István, a Magyar Televízió munkatársa indított támadást a baloldalhoz köthető írók ellen.

A tévés először Kertész Imre Nobel-díjas írót, majd Esterházy Pétert minősítette. Kijelentette, velük ellentétben mi "nem hazudunk, nem mocskoljuk a hazánkat, nem lopjuk szét". Arról nem szól, hogy kiknek a nevében beszélt, és hiába várjuk várta a választ arra is, hogyan egyeztethető össze nyílt politikai szerepvállalása a közszolgálatisággal.

"Sorra írják ki magukat az irodalomból" - így fogalmazott Pálffy István televíziós a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (mkdsz) honlapján. A Fidesszel szövetséges egyesület portálján felidézte, hogy néhány hónapja Kertész Imre "fájdalmas és gyalázatos mondatokat öklendezett". A Nobel-díjas író a Die Welt hetilapnak adott interjújában ugyanis úgy fogalmazott: "Az európai kultúra terméke vagyok, egy dekadens, ha akarja, egy gyökértelen. Ne kössön engem Magyarországhoz." Kertész azzal folytatta: "Elég, hogy az ön honfitársai zsidóvá tettek engem. A faji, nemzeti hovatartozás rám nem vonatkozik." Pálffy - nyilván tudja, érti, hogy a nácik haláltáborából szabadult túlélő miről beszél - mégis ezeket a mondatokat úgy minősítette: a "Kertész mestert" elismerő liberális magánérdekek kormánya mellé most első blikkre egyéb "írófejedelmek" is látványosan odaálltak.
Egy szocialista kampánykiadvány ürügyén, amely több ismert embert mutat be faültetés közben, ugyanis Pálffy István azt írta: a szánalmas, humortalan humoristát, Farkasházyt említeni sem volna érdemes, ha egy mondatra mégis, akkor pedig csak azért, hogy emlékezzünk: milliókat nyalt fel a Gyurcsányéktól és Bajnaiéktól. Most azonban látszólag nagyágyút igazoltak az egri szocik a III. kerületi TTVE csapatától: Esterházy Péter és Csányi Vilmos színész is szerepelnek egy MSZP-s kampánykiadványban. Mint írta: Esterházynak volt véleménye Gyurcsány őszödi beszédéről is, az "nagyon is erkölcsi alapozású szöveg, nemcsak a kocsisok beszélnek így, hanem mindnyájan így beszélünk". Pálffy erről a kereszténydemokrata honlapon úgy vélekedett: Mi másként beszélünk. Nem "alapozunk" a szövegekben, nem hazudunk, nem mocskoljuk a hazánkat, nem lopjuk szét. S ez akkor is így van, ha közben sietve jött a hír, hogy Esterházyék nem adták a nevüket és arcukat ehhez a Mesterházy-kampányhoz.
Szerettük volna megkérdezni Pálffy Istvánt arról, hogyan egyezteti össze politikai véleményét a köztévében végzett munkájával, a Ma reggel műsorvezetője azonban megkeresésünkre nem reagált. Kíváncsiak lettünk volna Dobos Menyhért, a Közéleti Főszerkesztőség vezetőjének véleményére is, de a mobiltelefonján nem értük utol.
Sokan úgy vélik, a Magyar Televízióban megkezdődött a jobboldali hatalomátvétel, ennek ellenére ott vélhetően nem mondhatta volna el Pálffy az mkdsz honlapján közzétett véleményét. Ugyanúgy letiltották volna, mint 2006-os jegyzetét a Magyar Rádióban. Akkor azt írta, tizenkét évvel az európai csatlakozási kérelem beadása után mintaországból a szégyenpadra kerültünk. "Az ország üres, a kassza nemkülönben. De miként jutott idáig az én hazám? Hogy napról napra csökken az ereje, kevesebb a dolgozó embere, születő gyermeke, fogy a lakossága, miközben egyre több a felírt gyógyszere, abortusza, szaporodnak a betegségei és sokasodnak a halottai. Nem segít már ezen a többi magyar sem, a határokon túl. Valami végleg elromlott. Szeretet, szolidaritás, szinergia, egyik sem magyar kategória. Tatárt, törököt, Trianont még túléltük, de most, most veszélyben van a mi hazánk."
Tehát nem először kérdőjelezhető meg Pálffy közszolgálatisága, mint ahogy nem először kötnek bele Esterházy Péterbe sem. Lapunk is beszámolt róla, nemrég a jobboldali kötődéséről is ismert Fábry Sándor showman a Heti Válasznak adott interjújában az őszödi beszédről alkotott véleménye miatt bűnsegédlettel vádolta meg őt és Nádas Péter írót is.

Szerkesztői vélemény:

Mozgalmasan zajlik a helyezkedés, a behódolók már most igyekeznek megszolgálni későbbi pozícióikat. Már ismerjök Orbán kötsei beszédét, szerintem eléggé világosak az irányok.
Az a legelképesztőbb, ahogyan az "elit" fogalmát értelmezi. Szerintem ez eredendően meritokrácia, azaz a saját szellemi teljesítménye okán vezető réteg. De Orbán szerint nem, mert beleértendő a politikai osztály - a mai magyar közélet legelaljasodottabb, legzüllöttebb rétege, kevés kivételtől eltekintve félművelt, jelentéktelen szolgatípusok brancsa, sőt, az így létrejött egész "új magyar elitnek" még ez a politikai osztály, annak is orbánista része a vezetője.
Szerinte a szellemi-intellektuális-tudományos-művészeti-stb. elit teljesítményét kizárólag politikai teljesítménye határozza meg. (?) Ez magyarra lefordítva elég ijesztő: egy vezérelvű formációnál, amely populista módon folyton a néppel konzultál és a nép nevében nyilatkozik meg, a nép (társadalom) ítélete az elitről, egyértelműen a vezér ítélete az elitről. Tehát az elit azok, akiket Orbán elitnek kijelöl, vagy elismer.
Ehhez képest Aczél György a 3T-vel - mert ezzel elismerte, hogy vannak alkotók és művek, akik és amik ellenségesek, és vannak, akik és amik csak megtűrtek, de azért mégiscsak vannak - kifejezetten liberálisnak, igazi demokratának tűnik. Na, szép.
Orbán a beszédében a "bukott" elitbe sorolja pl. az "írókat" - akiket ugyan ő nem nevez meg, de azt hiszem, ki tudjuk találni, kikre gondol -, akik az általuk támogatott hatalmi erőtér megszűntével szintén... megszűnnek?
Na, Pálffy eminens lakájként továbbfűzi a gondolatot, már meg is nevezi, kiket értsünk bukott elit alatt.
Itt tartunk

---

C-PRESS - MNO:

Az áldozatokra emlékeztek Tatárszentgyörgyön

Az egy évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi fegyveres támadás halálos áldozataira emlékeztek a kormány és a cigányság képviselői, családtagok kedden, az Országos Cigány Önkormányzat (OCÖ) fővárosi, Dohány utcai székházában.

A gyertyagyújtásos megemlékezésen a kormány képviseletében Németh Erika, a Miniszterelnöki Hivatal főigazgatója emlékező beszédében azt mondta: új megbékélésre és szolidaritásra van szükség, a békés együttélés érdekében új hidat kell építeni a cigányság és a többségi társadalom között, mert az elmúlt években drámaian erősödött az országban a cigányellenesség, és ez ellen a jogrendszer önmagában tehetetlen. A kormány nem engedi, hogy kirekesszék a cigányságot, és a népcsoport mély örvénybe kerüljön, de mindannyiunk kötelessége, hogy ne engedjünk teret az gyűlölet és indulatkeltésnek - tette hozzá, megjegyezve: az egész országot sem lehet rasszistának beállítani.
Teleki László romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, MSZP-s országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy egy évvel ezelőtt nemcsak a Pest megyei község roma családjára, hanem Magyarországra, a demokratákra támadtak fegyverekkel és Molotov-koktélokkal. A szocialista politikus azt hangsúlyozta: Magyarország nem rasszista ország, de egy szűk kisebbség radikális módon akarja megoldani a cigányság helyzetét, és a roma vezetők felelőssége, hogy erre figyelmeztesse az egész népcsoportot. "Hazafiként, állampolgárként azt kívánom, egy Magyarország, egy demokratikus ország legyen"-- mondta Teleki László.
Kolompár Orbán, az OCÖ elnöke azt hangsúlyozta: feladat és kötelesség emlékezni és emlékeztetni az erőszak roma és nem roma áldozataira. A roma politikus kijelentette: a népnek és a nemzetnek „nem politikai bűvészmutatványokra, káoszkeltésre van szüksége", hanem arra, hogy adják vissza az emberek, így a cigányság rendszerváltás előtti méltóságát, hogy legyen jövőképük. Ma nem jó cigánynak lenni ebben az országban - figyelmeztetett -, és félő, hogy a Hódmezővásárhelyen a hétvégén megjelent romaellenes falfirkák újabb tragédiákhoz vezethetnek, ha a rendőrség még csírájában nem fojtja el ezt a hangulatot, nem találja meg az elkövetőket. Az OCÖ elnöke hozzátette: az egy évvel ezelőtti tatárszentgyörgyi gyilkosság és a többi nyolc, romák elleni támadás, amelyekben hatan életüket vesztették, a politikai tehetetlenség és a média uszító megnyilvánulásainak is a következménye. Kolompár Orbán feltette a kérdést: ha a „politikai cirkusz" áldozatai és eszköze marad továbbra is a cigányság, és nem állítják meg a radikalizálódás folyamatát, mi lesz ebből az országból néhány éven belül?
Az OCÖ-ben tartott megemlékezésen részt vett a tatárszentgyörgyi gyilkosság áldozatának, Csorba Róbertnek az özvegye és a támadásban megsérült kislánya is. Tavaly február 23-ra virradóra Tatárszentgyörgy cigánysorán az utca utolsó házára - akkor még ismeretlenek - gyújtópalackokat dobtak, majd a tűz elől menekülő emberekre lőttek sörétes fegyverekkel. A támadásban a 27 éves családfő, Csorba Róbert és ötéves kisfia életét vesztette, a család hatéves kislánya súlyosan megsérült. A gyanú szerint a támadás annak a romák sérelmére elkövetett sorozattámadásnak a része volt, amely 2008. július 21-én Galgagyörkön kezdődött, és amelyet nyolc másik követett. A támadásoknak összesen hat halálos áldozatuk volt. A bűncselekmény-sorozattal gyanúsított négy férfit 2009. augusztus 21-én Debrecenben fogták el, azóta előzetes letartóztatásban vannak.Kedden a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom és a Roma Polgárjogi Alapítvány képviselői a Pest megyei település temetőjében helyeznek el virágokat az áldozatok sírján, majd kora este a fővárosi Nehru parton, a romaholokauszt emlékművénél tartanak megemlékezést.

---

2010. január

2010. január 22.Péntek - Tiszalök

"Jöjjön el a mi országunk!"

Megtudtuk azt, amit már idáig is tudtunk. Hogy nem tudhatunk meg semmit. De ez egyáltalán nem baj, nem a mi dolgunk, hogy bármit is tudjunk. Nekünk csak bíznunk kell benne, és hinni neki.

Tudja ő a dolgát - a mi dolgunkat.

Bízzunk benne, ő majd elrendez mindent, ahogy kell. Nagy és erős ország leszünk a mostani kicsi és gyenge helyett - hét tengerész mossa majd partjainkat.

Nem kell mindenbe beleütnünk az orrunkat. Nem a mi dolgunk, hogy állandóan azt firtassuk, hogyan is lesz ezután. És azt se kérdezzük mindig, hogy mindezt miből. Miként lesz a kevésből több, a semmiből valami. Hogyan lesz kolbászból a kerítés, mitől ér majd fenékig a tejföl?

Azért van ő, hogy helyettünk is tudja a választ. A mi válaszainkat. Ne izélgessük állandóan azzal, hogy mondjon már valami konkrétat (sic!) is.

És ne riogassunk azzal senkit, hogy neki nincs is programja. Vagy, hogy van, de azt titkolja előttünk, mert nem akarja felfedni az igazi arcát. Mert ha felfedné, akkor mindenki megláthatná, hogy milyen is valójában az ő fizimiskája!

Van programja, lássuk be, és nem is titkolja. Nem ő tehet róla, hogy nem vettük még észre. Ott van a szemünk előtt nap, mint nap. Ki van téve a kirakatba, bárki megláthatja, akinek van szeme hozzá. Készen van a program, évek óta ugyanaz.

A Fidesz programja a Fidesz maga.

Hogy ezt idáig nem vette még észre senki! Adjatok nekünk bizalmat - kétmillió kopogtatócédulát, három millió szavazatot és elhozzuk nektek a mennyek országát.

A többit meg bízzátok rám. Nektek, kedves barátaim, nincs dolgotok ezzel. A részleteket ráértek megtudni később is. Azt sem kell mindenkinek tudni, hogyan készül a parizer ? addig jó nektek, amíg nem tudjátok.

Elég, ha mi tudjuk a választ.

Mi magunk vagyunk a program, ez most a legfontosabb. Hogy legyen meg a mi akaratunk. Utána majd lesz egymillió új munkahely. És persze több pénz mindenre. Sportra, családra, kismamára, nagymamára. Színházra, filmre, köztévére - minden szinten szinte minden.

Nincs titkunk a zemberek előtt, akik ismernek bennünket, azok mindig is tudták, hogy mit akarunk. Az emberek javát akarjuk. (Hogy az is a miénk legyen.)

Egy út áll előttünk, melyiket válasszuk?

Időben megtudjátok azt is. De előbb még adjátok ide nekünk a kétmillió ajánlószelvényt és a hárommillió szavazatot, amely a kétharmadhoz kell.

Ráértek majd akkor megtudni, hogy mi is ugyanazt tesszük, mint a mostaniak. Folytatjuk azt, amit ők elkezdtek. Ezt szeretik a nemzetközi piacok, ezt díjazzák a nagybankok, erre vevők a befektetők.

De ha ketten folytatják ugyanazt, az attól még nem ugyanaz. Ha mi mondunk valamit, az másképp hangzik, mint amikor mások mondják. Egy szava(zato)tokba kerül, és mi megszabadítunk benneteket a gonosztól.

A Vezéretek és az ő pártja készen áll a kormányzásra? Álljatok készen ti is.

Ha eljön a mi országunk, ne érjen benneteket készületlenül.

FIDESZ Programból

1. Fidesz várhatóan visszaállítja a Belügyminisztériumot, egységes szervezet alá vonva a rendvédelmi szerveket. A jelenleg ellenzéki párt szerint erre elsősorban a bűnözés visszaszorítása és a korrupció elleni harc miatt van szükség.
   • A Belügyminisztériumot a lap szerint Pintér Sándor vezetheti és Navracsics Tibor lehet a kancelláriaminiszter 2010-ben –

1. A Gyurcsány-kormány által megszüntetett közigazgatási államtitkári posztok visszaállítása a minisztériumokban.
   • A közigazgatási államtitkári poszt megszüntetése igazgatási űrt okozott a magyar kormánystruktúrában.
   • Számtalanszor előfordult, hogy – egyeztetés hiányában – csak a kabinet ülésén derült ki, hogy egyes témákban nincs egyetértés a minisztériumok között. A közigazgatási államtitkár feladata volt ugyanis a szakmai munka irányítása, az egyeztetések levezénylése, a kormányülések és a jogalkotás előkészítése. Ezáltal nemcsak tovább tart az előkészítés, konkrétabban pedig emiatt csúszik a regionalizáció, hanem – ahogy egyik forrásunk mondta – csapnivaló tervezetek kerülnek a parlament elé.
2. Közigazgatási Hivatalok megszüntetésével felügyelet és kontroll nélkül működnek az önkormányzatok. A pártban elhangzott vélemények szerint vissza kell állítani ezeket a hivatalokat.
   • A többek között az önkormányzatok törvényes működéséért felelős intézményeket a hónap végével a megszűnés veszélye fenyegette, mivel a hivatali működés regionális átalakítást megalapozó és a korábbi fővárosi, megyei illetékességgel működő hivatali rendszert módosító törvényi szabályozást, valamint a végrehajtási rendeletet tavaly októberben az Alkotmánybíróság i június 30-i hatállyal megsemmisítette.
3. A gyermeknevelési segélyt, közkeletűbb nevén GYES-t a kormány tavalyi döntése értelmében januártól csökkentett időszakra kapják a gyermekvállalók. A Fidesz kormány három éven keresztül folyósítaná a segélyt.
   • Fontos változás 2010-től, hogy a munkáltató jogutód nélkül történő megszűnése esetén, köteles lesz a csoportos létszámcsökkentéshez hasonló tájékoztatási kötelezettségnek eleget tenni. Az elfogadott törvénytervezet szerint a munkáltató felszámolója, illetve végelszámolója köteles a munkáltató jogutód nélküli megszűnését megelőzően legalább 30 nappal írásban értesíteni az állami foglalkoztatási szervet, valamint a munkavállalók képviselőit a jogutód nélküli megszűnés várható időpontjáról, illetve az érintett munkavállalók létszámáról - emeli ki a BDO Magyarország munkaügyi szaktanácsadója.
   • Az elfogadott törvénytervezet értelmében módosulnak a munkaügyi bírság kiszabásának szabályai is: Mentesül a munkaügyi bírság alól a foglalkoztató, ha a munkaviszony létesítésének bejelentésére vonatkozó kötelezettségét a munkaügyi ellenőrzés megkezdéséig a tényleges foglalkoztatás teljes időtartamára vonatkozóan teljesítette, vagy a bejelentési kötelezettséget külön jogszabály szerint a foglalkoztató helyett más (például a Magyar Államkincstár) teljesíti
   • Az elfogadott törvénytervezet értelmében 2010. május 1-jétől átalakulnak a gyermekgondozási ellátások, amelynek következtében a gyes két évre csökken.
   • Ugyanakkor a felmondási védelem változatlanul a gyermek 3 éves koráig illeti meg a munkavállalót, függetlenül attól, hogy igénybe veszi-e eddig az időpontig a fizetés nélküli szabadságot vagy sem -
4. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatban Varga Mihály korábban kijelentette, hogy a "svéd modellt" akár a magyarországi bevezetésre is érdemesnek tartja.
   • Gyökeresen megváltozatná a nyugdíjrendszert a Fidesz. Az egyéni számlás struktúra – a nyugdíj rendszerek közül egyedülállóan – nem igényel költségvetési finanszírozást, ugyanakkor nem csodafegyver a szociális nehézségek kezelésére –
   • Varga Mihály a Fidesz vezető gazdaságpolitikusa (akit egyébként a párt választási győzelme esetén a pénzügyi csúcsminiszteri poszt várományosaként emlegetnek) hogy a Svédországban már tizenöt esztendeje működő rendszer az a bizonyos koncepció, amely mentén kormányra kerülve a nyugdíjrendszert átalakítanák. Mindezek alapján nem nagy merészség kijelenteni, hogy a – mai állás szerint az idei választások után kormányt alakító – Fidesz előbb-utóbb nyugdíjreformba kezd. Azaz az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságtól kapott, az adott év munkaidejét és nyugdíjjárulékát jelző ONYF-levelek felélesztésén messze túlmutató változtatásokra készül.
5. Polgári Törvénykönyvet is újragondolná a párt. A Fidesz véleménye szerint ugyanis a házasság intézménye és a "regisztrált élettársi kapcsolat" túlságosan közel került egymáshoz, főként annak fényében, hogy az utóbbit egynemű párok is igénybe vehetik.
6. Várhatóan az állami cégek konszolidációja, valamint az önkományzatok támogatási rendszerének újragondolása miatt újra kell számolni a már elfogadott 2010-es költségvetést. Több, egymástól független elemző is úgy vélekedett, hogy a kormányváltást követő új költségvetésben már az idénre vállaltnál magasabb, akár 4-5 százalékos is lehet az államháztartási hiány.
7. A várhatón csak 2011-től életbe lépő intézkedés újra életbe léptetné a gyermekek után járó adókedvezményt, amelyet - a nagycsaládosok kivételével - a szocialista kormányzat törölt el.
8. Várhatóan valamilyen új formában, de ismét elindul egy lakáshitel-támogatási program.
9. A csökkent munkaképességű és fogyatékos munkavállalók munkáltatását várhatóan megnövelt mértékben támogatja majd az új kormány.

 

Magyarország jó sorsot, és nem pedig egy jobbikat érdemel. Magyarország nem csupán szebb, hanem szép jövőt érdemel. Magyarország sok fájdalom árán kezelhette csak a válságot. "Rengeteg szenvedés van mögöttünk és előttünk, de ma már tudjuk, hogy kibírjuk, nem roppanunk össze. A válság világméretekben sok mindent elporlasztott, de mi időben kapcsoltunk, s Magyarország már biztonságosan a menedékben van.

Tavaly a Parlamentben - nagyon helyesen - megszavaztuk, hogy kevesebb lesz a munkát terhelő adó, viszont több a fogyasztásé.

Azt is - kénytelen-kelletlen - megszavazták, hogy felfüggesztjük a 13. havi nyugdíjakat. Be kellett látni, eddig ért a takarónk. Egy lélegzetvételnyi időre megálltunk a nyugdíjkorrekcióval is, de ezt az idén már folytatjuk, és kialakítottuk a jövőbeni nyugdíjemelések új feltételrendszerét.

Csökkentettük viszont az alapvető élelmiszerek forgalmi adóját.

Drasztikusan levertük a távfűtés alapdíját, hődíját és áfáját, ezáltal a távfűtéssel élők és a saját fűtéssel rendelkezők költségei egyensúlyba kerültek.

Nemzetünk szégyene a szélsőjobb előretörése, és mindannyian menjenek el szavazni a választásokon, és akkor a Magyar Országgyűlésben ezután sem lesz hungaronáci randalírozás.

Sokan csalódottak. Sokan csodavárók.

Még többen pedig realisták, akik pontosan tudják, hogy az egyéni sorsuk jóra fordulása az összekapaszkodásban rejlik. Azt is tudják, hogy gyűlölködésből nem lesz mangalica-szalámi. Azt is tudják, hogy pusztán tagadásból ugyancsak semmi új nem áll elő.

Magyarország jó sorsot, és nem pedig egy jobbikat érdemel. Magyarország nem csupán szebb, hanem szép jövőt érdemel. Magyarország viszont nem érdemel sem sáros-barna, sem katyvasz-narancs színeket, minthogy nemzetünk szíve piros, lelke fehér, jövője pedig zöld".

---

2010. január 15. Péntek Tiszalök - Tiszavasvári

 

A mai napon az un. "Roma Közmunka Program" keretében több száz tartósan munkanélküli roma számára nyílt lehetőség 8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra 4,5 hónapos időtartamra.

A "Roma Közmunka Program" megvalósulásában az RPM Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete óriási szerepet vállalt. Az RPM Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete sajnálattal vette tudomásul, hogy a települések, ahol áltatlában Fidesz közeli polgármesterek vannak nem éltek ezzel a lehetőséggel, nem pályázatak, holott ez a program önerő nélküli. A jó szándékú kormányzati törekvést így gátolják, gátolták meg.

---

2010. január 09. Szombat - Nyíregyháza

A Roma Polgárjogi Mozgalom Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Szervezete (RPM Szabolcs Megye) Választási Együttműködést köt a Magyar Szocialista Párt Szabolcs Szatmár Bereg Megyei Elnökségével.